Az első évem, az első karácsonyom 9 év után, amiben magam leszek. Na jó annyira nem magam, mert itt lesz a macska és én is magamnak, de önmagamon kívül senkivel nem tudom megosztani. Bár, mit is? Hangulat és várakozás nélkül, miről szól a karácsony? Megbocsátásról? Újra kezdésről? Családról? Szerettekről? Bevallom, fogalmam sincs. Talán akkor fogom megérteni, ha gyerkőcöm lesz, ha lesz.
Nem érzem jól magam, mert félek, félek attól, hogy így marad félek, hogy a pillanatok, amiket megosztanék, csupán pillanatok maradnak és csak nekem. Egy barátom azt mondta elengedni annyit tesz, mint megengedni az Életnek, hogy legyen bármi is az nekem lesz jó, mégpedig pont úgy, ahogy történni fog. Mert bárhogy lesz is, az engem szolgál majd. Belátom, eddig így volt. Minden, ami történt minden, amit kaptam, akár kárpótlásul, akár okulásból is, de arra felé terelt, hogy önmagamhoz térjek vissza. Önmagamhoz, akitől a legjobban rettegek. Érdekes volt erre rájönnöm, de az hiszem kellett is. Nos, fogalmam sincs mi lesz. Nem tudom, hogy alakul az életem, de talán nem is fontos tudonom. Lesz, ahogy lesz történjék bármi is, úgy lesz a jó nekem, mert arra lesz szükségem.
Hálás vagyok az elmúlt időkért, hálás vagyok az elmúlt kapcsolatokért, a házasságomért is bár az tönkrement és minden pillanatért, amit az utóbbi hónapokban átélhettem. Hálás vagyok azokért, akik mellettem álltak, és még mellettem állnak, hálás vagyok a barátaimért, a szüleimnek, az Anyósomnak, akire felnézek. Hálás vagyok azért, hogy itt lehetek, hogy egyáltalán élhetek, hogy tapasztalhatok és tanulhatom önmagam. És hálás vagyok azért, hogy szerethettem, és szerettek bízom benne, hogy ebből még részesülök, mert végtére is miről szól az élet, szeretni és szeretve lenni. Hogy önmagam képes vagyok e szeretni feltétel nélkül? Hogy képes vagyok e elfogadni azt, hogy tökéletlen és gyarló módon bukdácsolom végig az életem? Hogy tudom e azt modnani magamnak semmi baj, én nem haragszom rád megértelek, mert félsz? Azt hiszem igen. És hogy mire vágyom egy kapcsolattól, és egyben önmagamtól a kapcsolatban? Beszélgetésre, figyelemere, tiszteletre, kényeztetésre és ha a kémia is működik a bizalom és a vonazalom elegyeként, akkor hosszú és kellemes együttlétekre, amiben mind az öt érzékemmel adhatok és kaphatok az itt és mostban. És ha ez jól működik akkor arra vágyom, hogy adhassak, önmagamnak, a másiknak magamból. És ha az Ég is úgy akarja, akkor életet is adhassak.
Kis ömlengésem most lezárom, és kívánom, hogy mindenki vágya teljesüljék, hogy az Élet mindenkienk ott és azt adja meg, amire a legnagyobb szüksége van ahhoz, hogy önmaga tudjon maradni.
Békés boldog ünnepeket, szeretetet és nyugalmat. Hogy mindezt azokkal és ott tölthessétek, akikkel lenni szeretnétek, legyen ez a család, a kedves vagy bármi és bárhol másutt. A legjobbakat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése