2011. szeptember 19., hétfő

Akkor tanuljunk - avagy vissza a kezdetekhez... 3

Nem én csinálom a gondolataimat, ők csinálnak engem – míg meg nem kérdőjelezem őket.”
                                                                                            - Ismeretlen szerző

Hogyan végezd az önvizsgálatot

1. Jelen vagy múltbéli helyzettel kapcsolatos nyugtalanító gondolatokat kell tudatosítani. Le kell írni, amik az adott pillanatban a legjobban zavarnak. Ha érzésről van szó, annak kell hangot adni, rövid, egyszerű állítással kell megfogalmazni, hogy mit mondana az érzés. Pl. mit jelent nekem xy viselkedése.

2. Tedd fel a kérdést, hogy igaz-e a gondolat, amit leírtál (lást fenti példa). Ne azon elmélkedj, hogy milyennek kellene lennie az életnek a konvenciók szerint. Nem az kell most, hogy mit kéne válaszolni az adott kérdésre. Itt most az a kérdés, hogy az adott gondolat megfelel-e saját belső tudásomnak, hogy összhangban van-e a vélekedés a legmélyebb valóságtudatommal, valóban tökéletesen biztos lehetek-e az állításban?

3. Vizsgáld meg, milyen az élet, ha hiszel a gondolatban. Békét, vagy nyugtalanságot visz-e a mindennapjaidba? Közelebb juttat-e a szeretteidhez, vagy elszigetel tőlük? Mik a gondolattal kapcsolatos reakcióid, ha hiszel annak? Milyen érzés hinni benne? Hogyan viszonyulsz önmagadhoz és a többi emberhez? Hogyan viszonyulsz a kérdéses személyhez? (még mindig az xy-onos példánál tartunk) Erre a részre szánj elég időt. Lássad magad, hogy milyen vagy, amikor hiszel a gondolatnak. Fontos a reakciók, a viselkedés, az érzelmek pontos és részletes leírása.

4. Vizsgáld meg, milyen lenne az élet a gondolat nélkül. Használd a fantáziád, ki vagy mi lennél, ha nem hinnél a gondolatban? Csak lépj be abba a térbe, amely megnyílik előtted, amikor a régi viselkedés nélkül szemléled a helyzetet. Csinálj úgy, mintha nem lennél képes azt a gondolatot kigondolni. Milyen lenne ez? Milyen lenne a kéréses személy, ha nem kapcsolódna hozzá a gondolat?

5. Állítsad a feje tetejére a gondolatot különböző szempontú megfordításokkal, vagy annak tejes ellentétével, amennyiben ezek a megfordítások és ellentétek értelmesek a számodra. Addig csináld ezt, amíg rá nem lelsz azokra a megfordításokra, melyek a legmélyebbre hatolnak benned. Van-e köztük olyan, ami ugyanolyan igaznak, vagy igazabbnak tűnik, mint az eredeti állítás? Ha van keress 3 okot, amiért a megfordítások igazak lesznek.

Összefoglalás:

Tehát a gyakorlat elvégezhető bármikor, amikor nyugtalanít egy gondolat, vagy érzés. És saját tapasztalat, hogy nagyon jól működik. Tényleg azt teszi, amit ígér, oldja a félelmet, a nyugtalanságot, a gondolatot, ami bánt, amivel magamat bántom.

-Igaz ez?
-Tökéletesen biztos lehetek benne, hogy ez igaz?
- Hogyan reagálok a gondolatra?
- Ki vagy mi lennék a gondolat nélkül?
- Fordítsd meg a gondolatot és keress minden megfordításhoz legalább 3 valódi okot, amely azt bizonyítja, hogy igaz vagy igazabb az megfordítás, mint az eredeti gondolat.

Jó munkát! Fontos, mert a harmadik fejezettől már kezd igazán érdekessé válni a könyv. Számomra ez a fejezet azonban olyan tanulság volt magammal szemben, hogy sok időt töltöttem el, míg tovább tudtam lépni a könyvben. Amúgy ez a munkafolyamat az önismerethez így amatőr szinten szerintem nagyon is megfelel. Lényeg, hogy merjek magammal őszinte lenni. Mert ugye minden ezzel indul. Egy lépés az úton és mire észbe kapsz, már ki tudja merre jársz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése